Szivárvány az égen
Tündököl szépen
Ezerszínű csillogó
selyemkendőként lobogó.
Felmásznék rá szépen
magasba az égben.
Leülnék a tetejére,
Lábam lógatnám a mélybe.
Körülnéznék, milyen a világ,
hogy nő a mezőn a sok virág
Nézelődnék napestig
Vagy holnapután hajnalig.
Ha már unnám magam nagyon
Lecsúsznék a túloldalon.
S ha megint fent ragyog
Szólnak nekem az angyalok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése